Gergely Éva
| Gergely Éva | |
| Született | 1914. június 10.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1993. november 14. (79 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Almai Artúr (1946–1978) |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Prágai Német Egyetem Orvosi Kar (–1938) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B parcella, 6. sor, 16. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gergely Éva, férjezett Almai Artúrné (Budapest, 1914. június 10. – Budapest, 1993. november 14.) fogorvos, egyetemi adjunktus, Almai Artúr (1894–1978) fogorvos, szájsebész felesége.
Életpályája[szerkesztés]
Gergely (Grünfeld) Vince (1885–1958) magántisztviselő, gabonakereskedő és Goldschmied Róza (1892–1976) idősebb lányaként született budapesti polgári zsidó családban.[3] Húga, Gergely Klára (1917). Gyermekkorától kezdve beszélte az angol, francia és német nyelvet. Szülei a kor divatja szerint nagy hangsúlyt fektettek a sportnevelésre. Testvérével élen jártak a különböző sportágakban. Mindketten jól teniszeztek, úsztak és síeltek. A Ráskai Lea Leánylíceumban végezte középiskolai tanulmányait. Részt vett Riedl Frigyes Madách monográfiájának elkészítésében. 1932-ben szerzett érettségi bizonyítványt. A numerus clausus miatt a Prágai Német Egyetem Orvostudományi Karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Orvosi diplomájával 1939-ben tért haza, de Magyarországon a második zsidótörvény értelmében csak kétkezi munkát kaphatott. Egy darabig papucsokra ragasztott pomponokat. Később a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházában a Lévy Lajos által vezetett belgyógyászati osztályán kapott fizetség nélküli orvosi állást. Húga, aki szintén orvosi oklevelet szerzett, nem tért vissza Magyarországra, s a háborút követően német származású férjével az Egyesült Államokban telepedett le. 1944-ben Gergely Éva mentességi okmányokat szerzett az itthon maradó családjának, a svéd diplomata, Raoul Wallenberg segítségével. Orvosi gyakorlatát 1946-ban kezdte meg újból és ebben az évben ismerkedett meg Almai (Weinfeld) Artúr fogorvossal, akihez hamarosan feleségül ment.[4] Két gyermekük született, György (1947–2013) és János (1949), akik szintén a fogorvosi hivatást választották.
1949. március 11-én a Stomatológiai Intézetben fogászati szakvizsgát tett. Ugyancsak 1949-ben behívott kapott a Magyar Néphadseregtől. Fogorvosként dolgozott, de közben lőgyakorlatokra járt a Kamaraerdőbe. Tudományos munkát végzett, cikkeket írt, konferenciákra utazott, szakirodalmat fordított. Témái között szerepelt a fogak kontaktpontjának jelentősége és az akkor megjelenő új lenyomatanyagok összehasonlító vizsgálatairól és tulajdonságairól írt. 1963-ban adjunktusi kinevetést kapott. 1956-tól nyugdíjba vonulásáig, 1974-ig a budapesti Fogpótlástani Klinikán dolgozott.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Művei[szerkesztés]
- Új lenyomatanyagok és azok összehasonlítása az eddig ismertekkel. Bartha Miklóssal. (Fogorvosi Szemle, 1950, 2.)
- A fog- és nyelvlepedék jelentősége. Bartha Miklóssal. (Fogorvosi Szemle, 1950, 10.)
- A gyökérhártya szerepe az extractiós seb gyógyulásában. Bartha Miklóssal. (Fogorvosi Szemle, 1958, 10-12.)
- A fogmederben maradt gyökérhártya részletek jelentősége az extractiós seb gyógyulása szempontjából. Bartha Miklóssal. (Fogorvosi Szemle, 1961, 6.)
- Az osztott protézisről. (Fogorvosi Szemle, 1962, 10.)
- Harapásemelés és protheticai reconsructio osztott prothesissel. Kaán Miklóssal. (Fogorvosi Szemle, 1967, 12.)
- A maradékfogak védelme. Kovács D. Gézával. (Fogorvosi Szemle, 1970, 9.)
- Az abrasiós maradékfogazat rekonstrukciója sapkasínes részleges protézissel. (Fogorvosi Szemle, 1973, 12.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 23.)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. december 23.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 364/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 23.)
- ↑ Világ, 1946. június 29. (326. szám)
Források[szerkesztés]
- Forrai Judit: Gergely Éva. issuu.com (Hozzáférés: 2022. december 23.)
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
